Papírvarázslat Plusz

Tanulságos ars poetica

Amikor először találkoztam a scrapbook-kal, akkor nem csak az fogott meg, hogy itt papírból és hozzávalókból szépeket alkothatok, hanem inkább az, hogy ezzel kifejezhetem önmagamat. Az alkotási folyamatban elmélyülhetek és a végeredmény, ami a “kész” mű, az a lelkem egy darabja. Azt tudom így kifejezni, amit máshogy nem tudnék. Olyan dolgok törnek a felszínre, amin lehet, hogy én is csodálkozom, mert nem volt tudatos idáig. A felszínre kerüléssel viszont már megkezdődhet a gyógyulási folyamat, szembenézhetünk a dolgokkal…

A színekkel, a formákkal, a szimbólumokkal is nagyon sok mindent ki tudunk fejezni. Nem szabad elhanyagolni a kommentár fontosságát. Ha egy scrapbook oldal mögött nincs történet, akkor hiányzik valami a teljes képből.

Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy sokan azért alkotnak, mert “trendi”. Sokan nem megélik az eseményeket, hanem sokkal inkább előidézik őket, csak azért, hogy fotózhassák és albumba tehessék. Sokan azért mennek el hivatásos fotóshoz sorozatképet csináltatni, hogy legyen miből alkotniuk. Volt idő, amikor én is beleestem ebbe a hibába és ezért merem bátran azt javasolni, hogy ne fordítsuk meg a sorrendet!

barcsak700

Ezt az oldalt 2011-ben készítettem, amikor lassanként megfogalmazódott bennem, hogy el fogok válni. A képen én vagyok a szüleimmel, akik akkor fiatalok voltak még. A kommentár nagyon sok mindent a felszínre hozott bennem.

 

Éljünk, legyenek élményeink – ha kéznél van a kamera fotózzuk le és ha van egy kis szabadidőnk (szabadidő=nem a családunktól lopott idő, amit velük is tölthetnénk, újabb élményeket átélve), akkor készítsünk belőlük scrapbook oldalt vagy scrapbook albumot. Ne a külvilágnak éljünk és ne a külvilágnak mutogassuk a fotóinkat, az alkotásainkat. Magunknak és a családunknak készítsük – ha pedig elégedettek vagyunk a végeredménnyel és a fotókon szereplők sem bánják (!!!), akkor tegyük ki a világhálóra.

A scrapbookot azért nehéz tanítani, népszerűsíteni, mert ebben benne kell, hogy legyen a lelked is. Amint csak “parancsra” vagy a szabályokat szigorúan követve alkotsz, elveszik a lényeg. Ha a lelkedet nem viszed bele, akkor valóban csak színes papírok halmaza lesz és nem scrapbook. 

Technikákat, albumkötési módokat lehet tanulni/tanítani. De a saját történetedet csak Te tudod elmesélni és ehhez (számomra legalábbis) a scrapbook egy nagyon kreatív utat nyit meg.

Remélem Te is megtalálod ezt az utat és elindulsz rajta, önmagad felé!

“A régi eltűnik, és új keletkezik. Ezért érezheted azt kreatív tevékenységek végzése közben, hogy eggyé válsz saját magaddal és a világgal is. Ha a végén megtekinted az eredményt, saját magadról is megtudhatsz valamit. Mindaz, amit megalkotsz, tükröt tart eléd, amelyben megnézheted önmagad.” – Ruediger Schache

57f73a19da1c7217f348881ad4e2549a

Betsy xo

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!